Saborskói mészárlás
Saborskói mészárlás | |
Térkép | |
é. sz. 44° 59′ 01″, k. h. 15° 28′ 44″44.983500°N 15.478800°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 01″, k. h. 15° 28′ 44″44.983500°N 15.478800°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Saborskói mészárlás témájú médiaállományokat. |
Horvátországi háború |
---|
Rönkforradalom · Pakrác · Plitvicei-tavak · Kijevo · Boró · Zára · Split · Fullánk · Dálya · Labrador · Vukovár (gyilkosságok) (mészárlás) · Eszék · Gospić (mészárlás) · Kusonje · Károlyváros · Laktanyacsata · Varasd · Belovár · Zára · Šibenik · JNA hadjárat · Batinjani · Petrinya · Glina · Dubrovnik · Banski dvori · Široka Kula · Hosszúlovász · Baćin · Barcs · Saborsko · Pozsega · Otkos–10 · Papuk–91 · Erdőd · Dalmát csatornák · Kostrići · Škabrnja · Vance-terv · Forgószél · Paulin Dvor · Gornje Jame · Hurrikán–91 · Alfa · Atyina · Joševica · Bruška · Vrsar · Szarajevó · ECMM helikoptertragédia · Baranya · Jaguár · Sakál · Miljevci-fennsík · Tigris · Felszabadított föld · Konavle · Vlaštica · Maslenica · Medaki zseb · Tél ’94 · Z–4 terv · Ugrás–1 · Ugrás–2 · Villám · Zágráb · Nyár ’95 · Vihar · Misztrál–2 · Varivode |
A saborskói mészárlás (horvátul: Pokolj u Saborskom) a likai Saborsko falu 29 horvát lakosának meggyilkolása volt 1991. november 12-én, miután a horvátországi háború idején a falut a Jugoszláv Néphadsereg (Jugoslovenska Narodna Armija – JNA) és a horvátországi szerb offenzíva során elfoglalták. A település eleste a JNA és a horvátországi szerbek arra irányulkó hadműveletének részeként történt, hogy elfoglalják az a horvát kézben lévő beékelődést, amelynek központja a Károlyvárostól délkeletre található Szluin városa volt. Míg a polgári lakosság nagy része a megmaradt horvát csapatokkal együtt elmenekült, a Saborskóban maradottakat összeszedték, és vagy megölték, vagy kiűzték. Az áldozatok holttestét két tömegsírból és több egyéni sírból exhumálták 1995-ben.
Saborsko elfoglalása, polgári lakosságának meggyilkolása és kiűzése szerepelt a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék (ICTY) Milan Babić és Milan Martić, a horvátországi szerbek által kikiáltott SAO Krajina háborús szakadár régió magas rangú tisztviselői elleni vádemelési javaslatban. A háborút követően az ICTY az eseményekben játszott szerepük miatt elítélte Babićot és Martićot. Saborskót ezt követően újjáépítették.
Előzmények
[szerkesztés]1990-ben a horvát szocialisták választási vereségét követően az etnikai feszültségek tovább fokozódtak Horvátországban. A Jugoszláv Néphadsereg (Jugoslovenska Narodna Armija – JNA) elkobozta Horvátország területvédelmi fegyvereit (Teritorijalna obrana – TO), hogy minimalizálja a lehetséges ellenállást.[1] 1990. augusztus 17-én a fokozódó feszültség a horvátországi szerbek nyílt lázadásává fajult.[2]A lázadás Dalmácia hátországának Knin körüli, túlnyomórészt szerbek lakta területein[3], valamint a Lika, Kordun, Banovina régiók és Kelet-Horvátország egyes részein zajlott.[4] 1991 januárjában Szerbia Montenegró, valamint a szerbiai Vajdaság és Koszovó tartományok támogatásával kétszer is sikertelenül próbálkozott, hogy megszerezze a jugoszláv elnökség jóváhagyását a JNA bevetéséhez a horvát biztonsági erők leszerelésére.[5]
A szerb felkelők és a horvát különleges rendőrség között márciusban vívott vértelen összecsapás után[6] maga a JNA, Szerbia és szövetségesei támogatásával, kérte a szövetségi elnökséget, hogy adjon neki háborús jogosítványokat és hirdessen ki rendkívüli állapotot. A kérelmet 1991. március 15-én elutasították,[7] és a JNA Slobodan Milošević szerb elnök irányítása alá került 1991 nyarán, amikor a jugoszláv szövetség szétesésnek indult.[8] A hónap végére a konfliktus eszkalálódott, ami a háború első halálos áldozataihoz vezetett.[9] A JNA ezután közbelépett, hogy támogassa a felkelőket, és megakadályozza a horvát rendőrség beavatkozását.[7] Április elején a horvátországi szerb lázadás vezetői bejelentették, hogy az ellenőrzésük alatt álló területeket integrálják Szerbiával. Horvátország kormánya ezt az elszakadás aktusának tekintette.[10]
1991 márciusára a konfliktus Horvátország függetlenségi háborújává fajult,[11] majd 1991 júniusában, Jugoszlávia felbomlásával Horvátország kikiáltotta függetlenségét.[12] A függetlenségi nyilatkozat három hónapos moratóriumot követően október 8-án[13] lépett hatályba.[14] Mivel a Jugoszláv Néphadsereg egyre inkább támogatta a SAO Krajinát, ezzel a horvát rendőrség nem tudott megbirkózni. Így 1991 májusában megalakult a Horvát Nemzeti Gárda (ZNG).[15] Horvátország haderejének fejlődését hátráltatta az ENSZ szeptemberben bevezetett fegyverembargója,[16] miközben a horvátországi katonai konfliktus tovább eszkalálódott, augusztus 26-án kezdődött a vukovári csata.[17]
A Plitvicei-tavaki incidens utáni napon 1991. április 1-jén, a horvát rendőrség mintegy 30 fős egységet állomásoztatott a faluban.[18] A feszültség júliusban tovább fokozódott. Ebben a hónapban a JNA 1000 kézifegyvert osztott szét a Gorski kotar régióban köztük Plaškiban élő szerbek között. Összecsapások zajlottak Josipdol és Plaški közelében.[19] Június–augusztusban Saborsko a Lička Jesenica-i JNA laktanyában elhelyezett tüzérség és aknavetős egységek célpontjává vált, mire a polgári lakosság nagy része augusztus elejére elmenekült. Körülbelül 400-an azonban még ugyanabban a hónapban visszatértek otthonaikba, miután a horvátok Duga Resaból 20–30 fős különleges rendőri egységet, Szluinból pedig 15–20 normál állományú rendőrt vezényeltek Saborskoba erősítésként.[20] Szeptember 25-én Zágrábból 100–200 tartalékos rendőr is érkezett a faluba. Az utolsó, 20–50 rendőrből álló horvát erősítés októberben érkezett meg.[21] Októberre a horvátok által ellenőrzött terület határa Szluin városa körül, Károlyvárostól délre, Kordun és Lika régiók határán alakult ki, akadályozva a közvetlen kommunikációt a SAO Krajina fennhatósága alá tartozó területek között a két régióban.[22] A beékelődést a horvát kormány ellenőrzése alatt álló terület nagy részétől nyugatra az SAO Krajina ellenőrzése alatt álló Plaški városa választotta el. Plaški viszont a SAO Krajina központi hatóságai számára volt elérhetetlen, mivel a Plaški felé vezető út Saborsko falun haladt keresztül, amely a szluini beékelődésbe esett.[19]
Október elején a JNA és az SAO Krajina TO közös offenzívát indított, amelynek célja a Szluini zseb peremterületeinek elfoglalása volt.[23][24] A JNA azt is tervezte, hogy Željava légibázisról 44 teherautónyi fegyvert szállítanak Gorski kotarra, és ott a hadművelet támogatására egy harci dandárt állítanak fel, és kiterjesztik az ellenőrzésüket Gorski kotarra. A légi szállítást azonban törölték, miután a Jugoszláv Légierő megtagadta a parancsok teljesítését.[25] Abban a hónapban a JNA elfoglalta a Saborskótól 25 km-re keletre fekvő Lipovača falut, és átadta a szerb félkatonai egységeknek. A horvát civilek többsége elmenekült, de az ottmaradtak közül legalább hét civilt megöltek, a falut pedig kifosztották és felgyújtották.[26] További három horvát civilt öltek meg a közeli Vukovići faluban.[27] A horvát rendőrség és a ZNG, beleértve a saborskói rendőri erőket is, november 4-8-án sikertelen akciót indított a JNA lička jasenicai támaszpontjának elfoglalására, aminek eredményeként a számos szerb civil életét vesztette.[28] Egy november 7-i támadás során a JNA tisztjei által irányított szerb erők, köztük a 63. ejtőernyős zászlóalj csapatai még tíz horvát civilt öltek meg a Saborsko melletti Poljanak és Vukovići falvakban.[29]
A falu elfoglalása
[szerkesztés]November elején a JNA és az SAO Krajina TO fokozta offenzíváját Saborsko és Szluini zseb elfoglalására. Az előrenyomulás fő irányai a Plitvicei-tavaktól északra és északnyugatra húzódtak Szluin, illetve Saborsko felé.[30] Az offenzívára rendelt JNA haderőt a következőképpen szervezték meg: a 2. taktikai csoportot (TG-2) Čedomir Bulat ezredes irányította.[31] A TG-2-t, amelynek zöme egy megerősített gépesített zászlóaljból állt, melyet a 236. gépesített dandár és egy 122 mm-es tarackos zászlóalj,[32] valamint az 5. partizándandár (valamennyi a 13. JNA hadtest alárendeltje volt) támogatta, rajtuk kívül egy rendőri egység és egy Plaškiból összevont SAO Krajina területvédelmi dandár volt hozzárendelve. A Jugoszláv Légierő, valamint tüzérség és tankok támogatásával a támadóerő november 12-én reggel három irányból közelítette meg a falut,[33] miközben a főerő Szluin felé előretörve elérte Rakovicát.[32] Az SAO Krajnai forrásai szerint a légicsapások reggel 9 órakor kezdődtek és tizenöt percig tartottak. Ezt 30 perces tüzérségi bombázás követte, majd a szárazföldi erők parancsot kaptak a támadásra.[31]
Saborsko védelmét először délben törték át, a támadóerő pedig 15:30-kor érte el a falu központját. Az SAO Krajna forrásai szerint az ellenállás gyenge volt, a védekező erő becslések szerint mindössze 150 fegyveres katonából állt.[34] A falut délután 5 órakor foglalták el, és a támadóerőhöz csatolt harckocsik este 6-ra visszavonultak. A támadásban 50 horvát katona esett el,[33] míg a támadó csapatok csak négy sebesültet vesztettek.[35] Közvetlenül a Saborsko ellenőrzéséért folytatott harcok után a falut kifosztották, és sok házat felgyújtottak.[33]
A támadást követően a civil lakosság nagy része, valamint a megmaradt horvát rendőrség és katonaság[36] a rossz időben a hóval borított terepen [31] Károlyvárosba, Ogulinba,[37] és Bosznia-Hercegovina közeli területére menekült. Körülbelül 30-60 civil, többségében idős ember maradt Saborskóban.[37] A JNA és a SAO Krajina csapatai a hátramaradókat is a falu elhagyására kényszerítették, miközben a civilek közül többeket megöltek vagy bántalmaztak.[38] Közvetlenül Saborsko elfoglalását követően a szerb csapatok 25-32 civilt gyilkoltak meg. Az áldozatok egy részét lelőtték, másokat megvertek, halálra égettek, felakasztottak vagy láncfűrésszel végeztek ki.[39][40]
Következmények
[szerkesztés]Saborsko pusztulása folytatódott, és december közepére a falu mindkét templomát lerombolták. 1995-re az egész falu teljesen elpusztult, kivéve két szerb tulajdonú házat, amelyek súlyosan megsérültek.[41] Elfoglalása után a falu az SAO Krajina hatóságaitól Ravna Gora nevet kapta.[31] A horvát erők ezt követően november 16-án elveszítették a Szluint, majd amikor a TG-2 november 29-én elfoglalta Cetingradot,[42] a zseb többi része feletti ellenőrzést is.[43] A saborskói független egységet, amely sikertelenül védte Saborskót, ezt követően az ogulini zászlóaljhoz csatolták, amelyet más HV egységekkel egyesítve alakították meg a 143. honvédezredet.[44]
A terület Horvátország által 1995-ben, a Vihar hadművelet során történt visszafoglalását követő két hónapban két tömegsírban, amelyek három, illetve tizennégy holttestet tartalmaztak, illetve tíz egyéni sírban összesen 27 áldozat holttestét találták meg.[45] Milan Babić perében, aki annak idején, amikor a saborskói gyilkosságok történtek a SAO Krajina vezetője volt, a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICTY) pontosította, hogy Saborskóban 1991. november 12-én 29 horvát civilt öltek meg.[46]
A szluini zsebben elkövetett gyilkosságok miatt, beleértve a Saborskóban elkövetetteket is, az ICTY eljárást indított. Az ICTY, a nem szerb civilek üldözése, megsemmisítése és meggyilkolása, valamint a polgári lakosság szándékos kitoloncolása és erőszakos átszállítása, kifosztása és javainak megsemmisítése miatt vádat emelt Babić és Milan Martić, a SAO Krajina volt védelmi és belügyminisztere ellen.[46][47] Babićot 2003–2005-ben az ICTY bírósága elé állították, és 13 év börtönbüntetésre ítélték.[48] Martićot a 2002–2008-ban lezajlott perben 35 év börtönbüntetésre ítélték.[49] A SAO Krajina ellenőrzése alatt álló területeken történt gyilkosságokban való részvételt a törvényszék a SAO Krajina nem szerbek elleni etnikai tisztogatásának részeként értelmezte.[50][51]
Saborskót a háború után újjáépítették, összesen 400 házat építettek, de a faluba visszatérő menekültek, mivel nem volt munkalehetőség, többnyire idősek voltak.[52] A saborskói tömegsírokat az áldozatok emlékművei jelölik.[53] Az 1991-ben megölt horvát rendőrök és katonák emlékére 2009-ben három különböző emléktáblát helyeztek el a faluban, de közülük kettőt 2010. november 11-én elloptak.[54] A hiányzó emléktáblákat 2011 novemberében pótolták.[55]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hoare 2010, 117. o.
- ↑ Hoare 2010, 118. o.
- ↑ The New York Times 19 August 1990.
- ↑ Woodward 1995, 170. o.
- ↑ Hoare 2010, 118–119. o.
- ↑ Ramet 2006, 384–385. o.
- ↑ a b Hoare 2010, 119. o.
- ↑ Sell 2002, 373. o.
- ↑ The New York Times 3 March 1991.
- ↑ The New York Times 2 April 1991.
- ↑ The New York Times 3 March 1991
- ↑ The New York Times 26 June 1991
- ↑ Narodne novine 8 October 1991
- ↑ The New York Times 29 June 1991
- ↑ EECIS 1999, 272–278. o.
- ↑ The Independent 10 October 1992.
- ↑ UNSC 28 December 1994, Section III.
- ↑ Index.hr 2006. július 23..
- ↑ a b Nazor 2010. december (a).
- ↑ ICTY június 12. 2007, 79–80. o.
- ↑ ICTY 2007. június 12., 80. o.
- ↑ CIA 2002, 225. o.
- ↑ Rupić 2007, 591–592. o.
- ↑ CIA 2002, 226. o.
- ↑ Nazor 2010. szeptember.
- ↑ ICTY 2007. június 12., 73–76. o.
- ↑ ICTY 2007. június 12., 76. o.
- ↑ ICTY 2007. június 12., 80–81. o.
- ↑ ICTY 2007. június 12., 77–78. o.
- ↑ CIA 2002, 226–227. o.
- ↑ a b c d Nazor 2010. december (b).
- ↑ a b CIA 2002, 227. o.
- ↑ a b c ICTY 2007. június 12., 81. o.
- ↑ Rupić 2007, 498–499. o.
- ↑ Rupić 2007, 499. o.
- ↑ Slobodna Dalmacija 2012. május 24..
- ↑ a b ICTY 2007. június 12., 83. o.
- ↑ ICTY 2007. június 12., 83–84. o.
- ↑ Cencich 2013, 89–90. o.
- ↑ Supreme Court upholds verdict for war crimes in Saborsko. (Hozzáférés: 2022. november 14.)
- ↑ ICTY 2007. június 12., 82–83. o.
- ↑ Rupić 2007, 502–504. o.
- ↑ Nazor 2010. decembere. c).
- ↑ Ogulin.
- ↑ ICTY 2007. június 12., 85. o.
- ↑ a b ICTY 2003. november 6., 3. o.
- ↑ ICTY 2007. június 12., 7–8. o.
- ↑ ICTY 2006, 1. o.
- ↑ ICTY 2009, 1–2. o.
- ↑ Warrell 2006. március 31..
- ↑ BBC News 2007. június 12..
- ↑ Večernji list 2012. január 11..
- ↑ 24 sata 2011. november 12..
- ↑ Nova TV 2010. november 11..
- ↑ Saborsko 2011. november 11..
Források
[szerkesztés]- Könyvek
- szerk.: Charles W. Ingrao: The War in Croatia, 1991–1995, Confronting the Yugoslav Controversies: A Scholars' Initiative. West Lafayette, Indiana: Purdue University Press, 230–271. o. (2009). ISBN 978-1-55753-533-7
- Cencich, John R.. The Devil's Garden: A War Crimes Investigator's Story. Lincoln, Nebraska: Potomac Books (2013). ISBN 9781612341729
- Central Intelligence Agency, Office of Russian and European Analysis. Balkan Battlegrounds: A Military History of the Yugoslav Conflict, 1990–1995, Volume 2. Washington, D.C.: Central Intelligence Agency (2002). ISBN 9780160664724. OCLC 50396958
- Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States. London, England: Routledge (1999). ISBN 978-1-85743-058-5
- Hoare, Marko Attila. The War of Yugoslav Succession, Central and Southeast European Politics Since 1989. Cambridge, England: Cambridge University Press, 111–136. o. (2010). ISBN 978-1-139-48750-4
- Ramet, Sabrina P.. The Three Yugoslavias: State-Building And Legitimation, 1918–2006. Bloomington, Indiana: Indiana University Press (2006). ISBN 978-0-253-34656-8
- Republika Hrvatska i Domovinski rat 1990. – 1995. – Dokumenti, Knjiga 1. [archivált változat]. Zagreb, Croatia: Hrvatski memorijalno-dokumentacijski centar Domovinskog rata (2007). ISBN 978-953-7439-03-3. Hozzáférés ideje: 2022. november 29. [archiválás ideje: 2016. november 26.]
- Tudósítások
- Bellamy, Christopher. „Croatia built 'web of contacts' to evade weapons embargo”, The Independent , 1992. október 10.. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Dan prije obljetnice nestale spomen ploče braniteljima Saborskog (horvát nyelven). Nova TV, 2010. november 11.
- Engelberg, Stephen. „Belgrade Sends Troops to Croatia Town”, The New York Times , 1991. március 3.. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]
- „Haag: Protiv Martića policajac svjedočio o pokolju u Saborskom”, Jutarnji list , 2006. március 27.. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. november 29.) (horvát nyelvű)
- ICTY: Protiv Martića svjedočio policajac iz Saborskog (horvát nyelven). Index.hr, 2006. július 23.
- Pušić, Mario. „Denisio Kapović Klokan: Ubijali smo ljude i zato je Ivan proživljavao pakao”, Slobodna Dalmacija , 2012. május 24. (horvát nyelvű)
- „Roads Sealed as Yugoslav Unrest Mounts”, The New York Times , 1990. augusztus 19.. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Serb leader jailed for war crimes. BBC News, 2007. június 12.
- Škalamera, Ivona. „Saborsko - općina pokraj koje sve samo prolazi, a stanovnici odlaze”, Večernji list , 2012. január 11. (horvát nyelvű)
- Sudetic, Chuck. „Croats Concede Danube Town's Loss”, The New York Times , 1991. november 18.. [2013. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Sudetic, Chuck. „Rebel Serbs Complicate Rift on Yugoslav Unity”, The New York Times , 1991. április 2.. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]
- Thomas, Andreja. „U Saborskom položili vijence i svijeće civilnim žrtvama rata”, 24sata , 2011. november 12. (horvát nyelvű)
- Egyéb források
- 143. Domobranska pukovnija (horvát nyelven). The City of Ogulin
- Branitelji Saborskog ponovno postavili spomen ploče poginulim suborcima (horvát nyelven). Saborsko Község, 2011. november 11.
- Nazor, Ante (2010. szeptember 1.). „Naoružavanje Srba u Hrvatskoj (Gorski Kotar)” (horvát nyelven). Hrvatski vojnik, Zagreb, Croatia (308). [2014. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1333-9036. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
- Nazor, Ante (2010. december 1.). „Saborsko i Plaški u izvorima "Republike Srpske Krajine" (I. dio)” (horvát nyelven). Hrvatski Vojnik, Zagreb, Croatia (321), Kiadó: Ministry of Defence (Croatia). [2014. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1333-9036. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
- Nazor, Ante (2010. december 1.). „Saborsko i Plaški u izvorima "Republike Srpske Krajine" (II. dio)” (horvát nyelven). Hrvatski Vojnik, Zagreb, Croatia (322), Kiadó: Ministry of Defence (Croatia). [2014. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1333-9036. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
- Nazor, Ante (2010. december 1.). „Saborsko i Plaški u izvorima "Republike Srpske Krajine" (III. dio)” (horvát nyelven). Hrvatski Vojnik, Zagreb, Croatia (323), Kiadó: Ministry of Defence (Croatia). [2014. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1333-9036. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
- (1991. október 8.) „Odluka” (horvát nyelven). Narodne novine (53), Kiadó: Narodne novine d.d.. ISSN 1333-9273.
- RSK (IT-03-72) Milan Babić. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2006
- RSK (IT-95-11) Milan Martić. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2009
- The Prosecutor of the Tribunal Against Milan Babić - Indictment. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2003. november 6.
- The Prosecutor vs. Milan Martic – Judgement. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2007. június 12.
- Warrell, Helen: Martic Implicated in Ethnic Cleansing. Institute for War and Peace Reporting, 2006. március 31. [2014. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Saborsko massacre című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.